X


[ Pobierz całość w formacie PDF ]

A k�t vad�sz v�gigk�mlelte a k�rny�ket - �s hirtelen megl�tt�k, ahogy az óri�si, cs�kos test utat
t�r a dzsungel magas aljn�v�nyzet�ben, �s lassan fel�j�k k�zeledik.
Mindkettej�kben fell�ngolt a vad�szszenved�ly, amikor a bestia v�gre feltqnt, �s sóv�rogva
kit�tott pof�val k�zel�tett a zs�km�nyhoz. Most m�r tiszt�n l�tszottak a pomp�s �llat
k�rvonalai. �s ekkor Jan van Kossum els�t�tte a fegyver�t. A golyó hal�los biztons�ggal tal�lt
c�lba. Az �llat saj�tos hangot hallatott, amilyet egy jól ir�nyzott t�dQl�v�sn�l szoktak adni a
leter�tett vadak. M�g ugrott egy hatalmasat, de a mozdulat kellQs k�zep�n lezuhant a talajon
burj�nzó p�fr�nyok k�z�.
Egy pillanatig teljes volt a csend. Jan van Kossum egy k�vet dobott a tigris fel� - az m�r nem
mozdult. Semmi k�ts�g, kim�lt.
A k�t f�rfi most óvatosan lem�szott a f�ról. Jan van Kossum ment el�l. Fegyver�t l�v�sre
k�szen tartva, óvatos l�ptekkel k�zel�tett az �llathoz.
De hirtelen meghallotta, ahogy m�g�tte Georg felki�lt:
- Jan, vigy�zz! A nQst�ny tigris!
A f�rfi �sszerezzent. Nem tudta, melyik ir�nyból fenyegeti a vesz�ly.
Georg l�tta, hogy bar�tja m�g�tt feltqnik egy m�sik, hatalmas �llat - a nQst�ny. De nem tudta
c�lba venni, mert Jan a lQvonalban �llt. Senki sem sejtette, hogy egy tigrisp�rról van szó,
mindenki csak egy tigrisrQl besz�lt, �gy sem Georg, sem Jan nem k�sz�lt fel a m�sodik besti�ra.
�s Jant egy percre cserbenhagyta a l�lekjelenl�te, mert nem tudta, merrQl fenyegeti a vesz�ly.
- M�g�tted, jobbra! - ord�totta Georg, bar�tja �let��rt aggódva, �s c�lzott, hogy sz�ks�g
eset�n m�gis megk�s�relje a l�v�st.
Jan ekkor fegyver�t l�v�sre emelve megfordult, �s l�tta, hogy a tigris alig n�h�ny l�p�snyire
tQle ugr�sra k�sz�l.
Nem volt ideje arra, hogy nyugodtan c�lozzon, �s els�t�tte a fegyver�t, mik�zben Georg
megprób�lt szabad lQvonalat keresni.
Jan keze megremegett az izgalomtól - a l�v�se csup�n s�rolta az �llatot, mely v�rszomjas�n
vetette r� mag�t, �s mancs�val a mellkas�ra csapva, ler�ntotta a f�ldre.
Georg els�padt a r�m�lettQl, de tudta, hogy most csak hidegv�rrel mentheti meg bar�tja
�let�t. A bestia feje e pillanatban k�zvetlen�l Jan� mellett volt. Georg csak �gy tudott lQni, ha
eg�szen k�zel megy hozz�juk. Saj�t biztons�g�ról megfeledkezve odaugrott �s c�lzott.
- Maradj nyugton, Jan! - kiab�lta rekedten, �s a tigris nyaka �s feje k�z� c�lozva lQtt.
Prj�ngQ izgalma ellen�re nem v�tette el a l�v�st, de a megsebzett �llat most az �j ellens�g fel�
fordult. Utolsó erej�vel r�ugrott Georgra, Qt is a f�ldre ter�tette, �s mik�zben maga al� temette,
mancs�val felt�pte a nyaki �tQer�t.
Ez volt az utolsó k�p, amelyet Jan van Kossum l�tott. A f�rfi a f�jdalmak �s a fenyegetQ
vesz�ly ellen�re sem vesz�tette el az eszm�let�t. Most azonban nagyot ny�gve m�ly �jul�sba
zuhant.
Iszonyatos csend lett. A biztos �ll�sukon v�rakozó emberek hallott�k a l�v�seket �s Georg
ki�lt�s�t. Nem mertek elmozdulni a hely�krQl. De Jan van Kossum szolg�ja m�r nem b�rta
tov�bb. N�h�ny f�rfi k�s�ret�ben egyik f�tól a m�sikig lopakodott elQre - m�gnem
megpillantotta a k�zdQteret.
A l�tv�ny r�m�lettel t�lt�tte el. K�t óri�si tigris hevert az erdQ sz�l�n, de az Q ura is a f�ld�n
fek�dt, v�rtQl csatakosan �s l�tszólag �lettelen�l �s az egyik tigris alatt megl�tta Feldnert, aki
szint�n nem adott �letjelet.
Felki�ltott az iszonyattól, �s hangosan jajvesz�kelve h�vta a t�bbieket. Hihetetlen zqrzavar
t�rt ki a h�r hallat�n. Az emberek egym�st t�lkiab�lva, jajongva siettek a k�zdQt�rre,
k�szenl�tben tartva t�bb�-kev�sb� kezdetleges fegyvereiket.
Miut�n megdob�lt�k kQvel a tigriseket, �s meg�llap�tott�k, hogy valóban kim�ltak,
elhaj�tott�k fegyvereiket, �s elQsz�r megprób�lt�k kiszabad�tani Georg Feldnert a tigris alól.
Hosszas k�szk�d�s �r�n siker�lt is nekik, de r�m�lten l�tt�k, hogy m�r megt�rt a tekintete -
halott volt, elv�rzett a nyak�n l�vQ sebbQl, melyet a haldokló tigris ejtett rajta.
Csak ezut�n kezdtek foglalkozni Jan van Kossummal, akinek mellkas�n iszonyatos seb
t�tongott.
Vizet hoztak �s lemost�k az arc�t, mik�zben egyik�k v�rz�scsillap�tó gyógyf�veket tett a
sebre, nehogy Kossum is elv�rezzen. Amikor megnedves�tett�k az arc�t, a f�rfi h�r�gve
mag�hoz t�rt.
- Georg! - ny�gte, �s megprób�lt f�legyenesedni, hogy k�r�ln�zzen.
A pillant�sa Georg holttest�re esett. F�jdalmas sóhajt�ssal visszahanyatlott.
- Halott? - k�rdezte f�l� hajoló szolg�j�t.
Az tehetetlen�l simogatta ura kez�t, �s n�m�n bólintott.
Jan megrend�lten lehunyta a szem�t.
- Georg! Szeg�ny Martina!
K�ptelen volt tov�bb gondolkodni, megint elvesz�tette az eszm�let�t. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • szkla.opx.pl

    •